Római Katolikus hittan - A emelt szintű érettségi minta tételei

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÓSZÖVETSÉG 2
I/1/A/E Az üdvtörténet főszereplője: az ember 3
I/2/A/E Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről 5
I/1/B/E Irodalmi műfajok az ószövetségi Szentírásban 7
I/2/B/E Zsoltárirodalom 8
II. ÚJSZÖVETSÉG 9
II/1/A/E Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság 10
II/2/A/E Jézus megváltó szenvedése és halála 12
II/1/B/E Az evangélium 14
II/2/B/E Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei 16
III. EGYHÁZTÖRTÉNELEM 17
III/1/A/E A jézusi igazság győzelme az ókori egyetemes zsinatokon 18
III/2/A/E A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában 20
III/1/B/E Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása 22
III/2/B/E Pázmány Péter a magyar katolikus megújulás szolgálatában 23
IV. AZ ÜDVTÖRTÉNET MISZTÉRIUMAI A LITURGIÁBAN (DOGMATIKA) 24
IV/1/A/E A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör 25
IV/2/A/E A szentmise mint központi misztérium 27
IV/1/B/E A misztérium fogalma 29
IV/2/B/E A szentségek fogalma 30
V. AZ ÜDVTÖRTÉNET ERKÖLCSI TANULSÁGAI (ERKÖLCSTAN) 32
V/1/A/E A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény 33
V/2/A/E Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben 35
V/1/B/E Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma 37
V/2/B/E A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bűnről (Gaudium et spes konstitúció) 38
VI. „A MESSIÁS MINT A NÉPEK VILÁGOSSÁGA” 39
VALLÁS, VILÁGVALLÁSOK, EGYHÁZ, KINYILATKOZTATÁS 39
VI/1/A/E A kereszténység előtti keleti vallások és a zsidó vallás 40
VI/2/A/E Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján 43
VI/1/B/E A vallás és a vallásosság fogalma 45
VI/2/B/E A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit 46
ÍRÁSBELI MINTATÉTELEK 47
Találkozások a feltámadt Krisztussal (néhány, a feltámadásról szóló szentírási beszámoló elemzése alapján) 48
Jézus messiási öntudata 49

I. ÓSZÖVETSÉG

I/1/A/E Az üdvtörténet főszereplője: az ember

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
Tétel: Az üdvtörténet főszereplője: az ember

Mutassa be az első teremtés-elbeszélés (Ter 1, 26-30) részletének és a második teremtés-elbeszélésnek (Ter 2, 4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetéről! Mutasson rá, hogy a papi és a jahvista szerző szerint Isten szabad, boldog életre, üdvösségre teremtette az embert!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
Tétel: Az üdvtörténet főszereplője: az ember

Mutassa be az első teremtés-elbeszélés (Ter 1, 26-30) részlete és a második teremtés-elbeszélés (Ter 2, 4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetéről! Mutasson rá, hogy a papi és a jahvista szerző szerint Isten szabad, boldog életre, üdvösségre teremtette az embert!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek:
Bevezetés:
• Biblia – Pentateukhosz – protológia
• a Biblia nem tudományos, hanem vallási szempontból mutatja be az üdvtörténet főszereplőjét
• nem az ember létrejöttének módját írja le, hanem arra utal, hogy az ember Istentől származik – műfaj: etiológia nem pedig mítosz
• a teremtés könyvében két szöveget találunk az ember teremtéséről (papi és jahvista hagyomány)
Kifejtés:
• szómagyarázat: alkossunk; ember; képünkre és hasonlatosságunkra; uralkodjanak; férfinak és nőnek teremtette őket
az Úristen; megalkotta a föld agyagából; orrába lehelte az élet leheletét; kert; fa; parancs; hozzá illő segítő, borda; asszony; szégyenkezés
• a szöveg értelmezése: a két bibliai dráma jelképei (szimbólum) által annyit mond, hogy az élet és az ember csodája Istentől származik; a paradicsomi állapot nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten szabad, boldog életre, üdvösségre teremtette az embert; a bibliai leírás nem áll ellentétben a biológiai fejlődést hirdető tudományos feltevésekkel (pl. evolúciós elméletek, Szent Ágoston: rationes seminales)
Befejezés:
• az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember feladata: hogy ésszel és szabad akarattal valósítsa meg Isten eredeti elgondolását.
• mit jelent a keresztény ember számára a boldogságra, üdvösségre teremtettség?

I/2/A/E Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig
Tétel: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről

Mutassa be Izajás messiási próféciái (Iz 7, 10-17; Iz 8, 23b-9, 6 és Iz 11, 1-9) elemzése és értelmezése alapján, miként gondolkodott a próféta a zsidó nép és az egész emberiség üdvösségét munkáló Istenről! A három szöveg alapján mutassa meg, hogyan rajzolódik ki egyre világosabban a Messiás alakja!
Adjon történeti bevezetést (asszír fenyegetés); mutasson rá a próféciák Izajás korának szóló mondanivalójára és a megígért Messiásra vonatkoztatott értelmezésre!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig
Tétel: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről

Mutassa be Izajás messiási próféciái (Iz 7, 10-17; Iz 8, 23b-9, 6 és Iz 11, 1-9) elemzése és értelmezése alapján, miként gondolkodott a próféta a zsidó nép és az egész emberiség üdvösségét munkáló Istenről! A három szöveg alapján mutassa meg, hogyan rajzolódik ki egyre világosabban a Messiás alakja!
Adjon történeti bevezetést (asszír fenyegetés), mutasson rá a próféciák Izajás korának szóló mondanivalójára és a megígért Messiásra vonatkoztatott értelmezésre!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek:
Bevezetés:
• Próféta, a prófétaság intézménye
• Izajás próféta működése: Kr. e. 8. század, déli országrész, szír-efraimita háború
• Műfaj: messiási jövendölés: a remény ébrentartása, egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövőre vonatkozik
• üdvösségközvetítő: a Messiás
Kifejtés:
• szómagyarázat: az Úr újra szólt Ácházhoz; jel; az én Istenem; szűz; fiú; Emmánuel;
fényesség, sanyargatója pálcája; elégetnek; gyermek születik; Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme; mindörökké; a Seregek Urának féltő szeretete
vessző kél Jessze törzsökéből; az Úr lelke nyugszik rajta, igazság; együtt lakik a farkas a báránnyal; szent hegy; az Úr ismerete,
• a szöveg értelmezése: a prófétai meghirdetés kettős arculatú: a próféta saját korára (a trónörökös születése) vonatkozik, ugyanakkor megnyitja a látóhatárt a távoli jövő irányába (dávidi dinasztia fennmaradása, Emmánuel név).
A jövendölésben a remény fogalmazódik meg: Isten véget vet az erőszaknak, megteremti a béke állapotát, és olyan uralkodóval ajándékozza meg népét, aki méltó módon képviseli Isten a földön (Messiás-király).
Az eszményi király alakjának és a szabadulás lehetőségének felvillantása; a kozmikus méretű boldog végidő látomása.

Befejezés:
• a keresztény ember a beteljesült próféciák korában él: „Velünk az Isten” – Jézus Krisztusban!
• Jézus Krisztus a népek világossága és a Béke Fejedelme
• A Jézus Krisztus köré szerveződött közösség a belső béke és harmónia lehetősége az ember számára.

I/1/B/E Irodalmi műfajok az ószövetségi Szentírásban

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
Tétel: Irodalmi műfajok az ószövetségi Szentírásban

Definiálja a következő ószövetségi irodalmi műfajokat, és mindegyikre mondjon példát: etiológia, prófétai műfajok, zsoltár, novella, bölcsességi irodalom, bibliai lírai irodalom, épületes irodalom!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
Tétel: Irodalmi műfajok az ószövetségi Szentírásban

Definiálja a következő ószövetségi irodalmi műfajokat, és mindegyikre mondjon példát: etiológia, prófétai műfajok, zsoltár, novella, bölcsességi irodalom, bibliai lírai irodalom, épületes irodalom!

Tartalmi elemek

Etiológia: prófétai visszatekintés. Olyan irodalmi eljárás, amely a jelen adatait és eseményeit régmúltba vetített okokkal magyarázza. Pl. bűnbeesés-elbeszélés.
Prófétai műfajok: egy-egy próféta életének eseményeiről és igehirdetéséről szóló írások, illetve Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdető kijelentések. Pl. Izajás, Jeremiás meghívása. A Messiási jövendölések célja a remény ébrentartása; egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövőre vonatkozik; üdvösségközvetítő: a Messiás. Pl. Izajás Emmánuel- jövendölése.
Zsoltár: húros hangszerrel kísért, istentiszteleten használt ének. Pl. panaszzsoltár, hálaadások stb.
Novella: rövid terjedelmű, zárt szerkezetű kisprózai alkotás. Egységes cselekmény, kevés szereplő, lélektani, vallási motiváció jellemzi. Pl. a József-elbeszélés.
Bölcsességi irodalom: az isteni útmutatás alapján tájékozódó ember tapasztalatait, életbölcsességét tükrözi. Gyakran él a megszemélyesítés eszközével. Pl. Jób könyve.
Bibliai lírai irodalom: lényeges jellemzője az érzelmek, hangulatok, személyes élmények előtérbe helyezése, a történelem tárgyilagos leírásával szemben. Pl. az Énekek éneke.
Épületes irodalom: az olvasók vallási, erkölcsi épülésére szánt írások összessége. Nem történeti beszámolók, hanem a történelem tanulságait összefoglaló tanítások. Pl. Jónás könyve.

I/2/B/E Zsoltárirodalom

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig
Tétel: Zsoltárirodalom

Ismertesse a zsoltárok műfaji sajátosságait! Ismertesse A zsoltárok könyvének kialakulását, a zsoltárok szerzőit, számozását! Sorolja föl a legismertebb zsoltár-fajtákat, és mindegyikre mondjon példát, idézetet!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig
Tétel: Zsoltárirodalom

Ismertesse a zsoltárok műfaji sajátosságait! Ismertesse A zsoltárok könyvének kialakulását, a zsoltárok szerzőit, számozását! Sorolja föl a legismertebb zsoltár-fajtákat, és mindegyikre mondjon példát, idézetet!

Tartalmi elemek

Zsoltár: húros hangszerrel kísért, istentiszteleten használt ének. (A zsoltárok könyve – 150 zsoltár, kb. Kr. e 2. századra készült el.) A zsoltár felépítésének jellemzői: gondolatritmus, ismétlés, párhuzam, ellentét (példákkal alátámasztva).
Fajtái:
• Panaszzsoltárok Pl. Zsolt 13 v. 44
• Hálaadások Pl. Zsolt 18
• Himnuszok Pl. Zsolt 8
• Királyzsoltárok Pl. Zsolt 2 v. 72

II. ÚJSZÖVETSÉG

II/1/A/E Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége
Tétel: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások műfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5, 1-12)! Elemzésében hivatkozzon az ószövetségi hagyományokra! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten Országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége
Tétel: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások műfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5, 1-12)! Elemzésében hivatkozzon az ószövetségi hagyományokra! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• Időpont: Kr. u. 28/29 és 30/33 között
• Vallási csoportok: haszidok (jámborok, kegyesek), farizeusok, rabbik
• A boldogmondások műfaji sajátosságai (paradox állítás és indoklás)
Kifejtése:
• szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békességszerzők; üldözést szenvednek az igazságért (ószövetségi hivatkozások: Izajás, zsoltárok)
• a szöveg értelmezése: Isten országa ebben a világban van, de nem e világból való; az isteni birodalom polgárai más értékrend szerint tájékozódnak, mint e világ fiai; az Isten országa mérhetetlenül felülmúlja a földi világ anyagi és szellemi értékeit; elnyerésük érdekében akár üldözést is el kell viselni.
Befejezés:
• Isten országa azokban az emberekben fedezhető föl, akik hiszen Jézus Krisztus feltámadásában és tanítása szerint élnek.
• Jézus azokat mondja boldognak, akik Isten országa eljövetelét irgalmas és békét teremtő élettel segítik, s ha kell, még az üldözést is vállalják érte.
• A beteljesült Isten országa nem jutalom, hanem Isten ajándéka.

II/2/A/E Jézus megváltó szenvedése és halála

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az egyház születése
Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála

Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, időpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedéséről és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27, 27-66)! Elemzése során hivatkozzon az ószövetségi hagyományokra! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetből – Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva – a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az egyház születése
Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála

Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, időpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedéséről és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27, 27-66)! Elemzése során hivatkozzon az ószövetségi hagyományokra! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetből – Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva – a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• Történelmi adatok Jézus halála időpontjának meghatározásához
• Történelmi színhelyek
• A szenvedéstörténet műfajának sajátosságai: a tér- és időadatok nem krónikaszerűek, az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezésben mutatja be
Kifejtés:
• szómagyarázat: helytartóság; katonaköpeny; tövisből korona; üdvözlégy, zsidók királya; aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék; egy cirenei ember … Simon; vigye a keresztjét; Golgota; epével kevert bor; keresztre felfeszítették; sorsot vetve megosztoztak ruháján; amelyre elítélése okát írták; két rabló; az arra menők fejüket csóva káromolták; azt mondta, Isten Fia vagyok; a hatodik órától a kilencedig óráig sötétség borult az egész földre; Éli, Éli, lamma szabaktáni; a templom függönye ketté szakadt; a föld megrendült; sok elhunyt szentnek teste feltámadt; százados; ez valóban Isten Fia volt; asszonyok, arimateai József; három nap múlva feltámadok; őrség (hivatkozások: Izajás 53, Zsoltár 69 és 22)
• a szöveg értelmezése: Az evangélista apokaliptikus szimbólumokat használva értelmezi Jézus halálának eseményét. A szöveg hitvallás: Jézus elsősorban a kereszten bizonyult Isten Fiának.
Befejezés:
• A keresztény ember hálás a megváltott létért
• Jézus önként vállalt szenvedése tanítja a keresztény embert saját szenvedéseinek elfogadására
• A megváltás révén a keresztény ember tevékeny részese kell hogy legyen az Isten országa kibontakozásának

II/1/B/E Az evangélium

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége
Tétel: Az evangélium

Ismertesse az evangélium szó eredetét, jelentését! Ismertesse az újszövetségi evangélium műfajának főbb jellemzőit, kialakulásának szakaszait! Mutassa be a szinoptikus kérdés lényegét! Röviden fogalmazza meg a négy evangélium sajátos teológiai mondanivalóját!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége
Tétel: Az evangélium

Ismertesse az evangélium szó eredetét, jelentését! Ismertesse az újszövetségi evangélium műfajának főbb jellemzőit, kialakulásának szakaszait! Mutassa be a szinoptikus kérdés lényegét! Röviden fogalmazza meg a négy evangélium sajátos teológiai mondanivalóját!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek

Evangélium:
• Görög: hír, örömhír
• irodalmi műfaját Márk evangélista teremti meg
• jellemzői: a történeti Jézusról és üdvösséget hozó cselekedeteiről adnak hírt (nem életrajzok); szerzői költői szabadsággal, ószövetségi jelképeket alkalmazva az esemény üdvtörténeti jelentőségére irányítják a figyelmet; céljuk a hit ébresztése; szerkezete: rövid szakaszok (perikópák)
• kialakulásuk: alapja a szóbeli igehirdetés (kérügma) Kr. u. 30-60. A szerzők sajátos írói céljaiknak megfelelően szerkesztik egybe a szóbeli és írásbeli hagyományokat.
• a szinoptikus kérdés: irodalmi hasonlóságuk miatt az első három evangéliumot (Máté, Márk, Lukács) szinoptikus evangéliumoknak nevezzük. Ilyen hasonlóságok: Jézus útja Názáretből Jeruzsálembe vezet; sok azonos csodaelbeszélés (pl. a kenyérszaporítás); a szenvedés megjövendölése; az apostolok kiválasztása stb.
• A négy evangélium sajátos teológiai mondanivalója:
Máté: Jézus a Krisztus (az Ószövetségben megígért Messiás), a Messiás közösséget hoz létre, hívására válaszolni kell
Márk: Jézus az Isten Fia, a Megváltó
Lukács: a szociális evangélium – az üdvösség, az öröm és a messiási béke, egyben a földi és e világi elkötelezettség evangéliuma
János: a Jézusba mint Messiásba vetett hit elmélyítése, teológiai reflexió a Jézus-eseményre

II/2/B/E Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az egyház születése
Tétel: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei

Ismertesse a történelemtudomány és az Újszövetség adatainak segítségével, mikorra tehető Jézus szenvedésének és halálának ideje! Hivatkozási alap Pontius Pilatus római helytartó hivatali ideje, a zsidó húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepének ideje, szokásai, ószövetségi hagyományai és a négy evangélium adatai.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az első Pünkösd – az egyház születése
Tétel: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei

Ismertesse a történelemtudomány és az Újszövetség adatainak segítségével, mikorra tehető Jézus szenvedésének és halálának ideje! Hivatkozási alap Pontius Pilatus római helytartó hivatali ideje, a zsidó húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepének ideje, szokásai, ószövetségi hagyományai és a négy evangélium adatai.

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek

• Pontius Pilatus helytartósága Kr. u. 26-36 (Tacitus)
• Zsidó húsvét: niszán hónap 14-15. – a kovásztalan kenyerek ünnepe niszán hónap 14.
• Evangéliumok:
Egyező adatok: mind a négy evangélium szerint Jézus halála pénteki napon volt; a szinoptikusok adatai megegyeznek abban, hogy az utolsó vacsora niszán hónap 14. napján volt és Jézust 15-én ölték meg
Nem egyező adatok: a János-evangélium szerint Jézust niszán hónap 14. napján feszítették keresztre, mert ez volt a húsvéti előkészület napja. A csillagászati számítások szerint Kr. u. 30-ban és 33-ban esett niszán 14. péntekre. Valószínű, hogy János a hivatalos, a szinoptikusok az ősi időszámítás szerint számították az időpontokat
• A zsidó húsvét: eredetileg nomád pásztorünnep (Kiv. 12, 23), később az Egyiptomból való szabadulás ünnepe, később egyre inkább előtérbe került a pászka-bárány áldozati mivolta.
• A kovásztalan kenyerek ünnepe eredetileg aratási ünnep volt (Kiv 12, 15), később új jelentést kap: az évenkénti újrakezdés Isten megmentő irgalmát jelezte.

III. EGYHÁZTÖRTÉNELEM

III/1/A/E A jézusi igazság győzelme az ókori egyetemes zsinatokon
Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig
Tétel: A jézusi igazság győzelme az ókori egyetemes zsinatokon

Mutassa be a Khalkédoni Zsinat (451) határozatának rövid részlete segítségével, hogyan tudta megfogalmazni az egyház egyre világosabban a jézusi igazságot: Krisztusban két természet (isteni és emberi) lakik! Mutasson rá, hogy az egyház, mint Krisztus titokzatos teste, hogyan értelmezte Krisztus személyét a négy ókori egyetemes zsinaton! Mutasson rá: a keresztény ember személyes hitének alapja, hogy megvallja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember!

A Khalkédóni Zsinat (451) tanítása a Krisztusban lévő két természetről (Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai, Bp., 1997. Örökmécs, 301-302)

A Szentatyák nyomdokait követve mindnyájan egy szívvel-szájjal valljuk és tanítjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, ugyanő tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, ugyanő valóban Isten és valóban értelmes lélekből és testből álló ember, ugyanő, az Atyával egylényegű istensége szerint és velünk egylényegű embersége szerint, „minden szempontból hasonló hozzánk, a bűnt kivéve” (Zsid 4,15). Aki az idő kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, ugyanő született a végső kor napjaiban az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint, érettünk és a mi üdvösségünkért.
Egy és ugyanazon egyszülött Fiú Úr Krisztust kell vallani két természetben össze nem elegyítve, változhatatlanul, meg nem osztva és szétválaszthatatlanul, anélkül, hogy az egyesülés által a két természet különbözősége bármi módon eltűnnék, hanem inkább úgy, hogy mindkét természet sajátossága épségben maradjon, amelyek egy személlyé kapcsolódnak össze, nem tagozódik és nem osztódik két személyre, hanem egy és ugyanaz az egyszülött Fiú, Isten, Ige, Úr Jézus Krisztus, ahogy azelőtt a próféták róla szóltak, és ahogy minket maga Jézus Krisztus kioktatott s az atyák hitvallásban ránk hagyományozták.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig
Tétel: A jézusi igazság győzelme az ókori egyetemes zsinatokon

Mutassa be a Khalkédoni Zsinat (451) határozatának rövid részlete segítségével, hogyan tudta megfogalmazni az egyház egyre világosabban a jézusi igazságot: Krisztusban két természet (isteni és emberi) lakik! Mutasson rá, hogy az egyház, mint Krisztus titokzatos teste, hogyan értelmezte Krisztus személyét a négy ókori egyetemes zsinaton! Mutasson rá: a keresztény ember személyes hitének alapja, hogy megvallja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• Röviden vázolja a Khalkédoni Egyetemes Zsinat előzményeit
Kifejtés:
• Szómagyarázat és szövegértelmezés:
1. Jézus Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, valóban Isten és valósban értelmes lélekből és testből álló ember – tévtanítás: arianizmus; az igazság megfogalmazása: Niceai Zsinat (325)
2. Jézus Krisztus az Atyával egylényegű (homousziosz) istensége szerint és velünk egylényegű embersége szerint – tévtanítás: arianizmus; az igazság megfogalmazása: Niceai Zsinat (325), megerősítette: I. Konstantinápolyi Zsinat (381)Jézus Krisztus az Atyától született istensége szerint, ugyanő született az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint – tévtanítás: nesztorianizmus; az igazság megfogalmazása: Efezusi Zsinat (431) Jézus Krisztusban két természet össze-nem-elegyítve, egy személlyé kapcsolódik (unio hypostatica) – tévtanítás: monofizitizmus; az igazság megfogalmazása: (451) Khalkédoni Zsinat
3. ahogy maga Jézus Krisztus kioktatott s az atyák hitvallásban ránk hagyományozták. (Hivatkozzon arra, hogy az Újszövetség hogyan vallja Jézus Krisztust Isten Fiának, pl. Mt. 16,16; Mt 14,33; Zsid 1, 1-2; Fil 2,6-11; Kol 1, 18; Jn 1, 1-5!)
Befejezés:
• A 4. században a Jézus Krisztus személyéről folytatott vita nem hiábavaló szócsata, mert valóban a keresztény hit lényegét érinti.
• Ha Jézus Krisztus nem lenne valóban Isten, a megváltásról szóló tanítás elvesztené alapját.

III/2/A/E A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában
Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig
Tétel: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Mutassa be a Trienti Zsinat dokumentumából vett szöveg alapján a katolikus egyház tanítását a Krisztus általi megigazulásról! Bevezetésként rövid ismertesse a Trienti Zsinatot megelőző 16. századi vallási mozgalmakat: a lutheri és a kálvini reformáció lényegét! Mutasson rá a szövegelemzés során, hogyan segítette elő a Trienti Zsinat a katolikus egyház belső megújulását! Említse meg a zsinati megújulás néhány konkrét megnyilvánulását az egyház életben! Nevezze meg a kor néhány kiemelkedő személyiségét és a katolikus megújulás érdekében tett erőfeszítéseit!

A Trienti Zsinat határozata a Krisztus általi megigazulásról (Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai, Bp., 1997. Örökmécs, 1521-1523)

A szent Zsinat először kinyilvánítja: a megigazulás tanának tiszta és sértetlen elgondolásához mindenkinek tudnia és vallania kell, hogy amikor Ádám törvényszegése következtében minden ember elveszítette ártatlanságát (Róm 5,12; 1 Kor 15,22), akkor valamennyien „tisztátalanokká lettek” (Iz 64,6), és ahogyan az apostol mondja: „Természettől a harag fiai” (Ef 2,3), és amiként az eredeti bűnről hozott határozatban kifejtésre is került, olyannyira „a bűn szolgái lettek” (Róm 6,20), és az ördög és a halál hatalma alá kerültek, hogy nem csak a pogányok a természet ereje által, de a zsidók még Mózes Törvénye betűjének segítségével sem képesek megszabadulni onnan, vagy fölkelni, noha a szabad akaratuk a legkevésbé sem szűnt meg, bár meggyöngült és rosszra hajló lett. Ezért történt, hogy a Mennyei Atya, az „irgalmasság Atyja és minden vigasztalás Istene” (2 Kor 1,3) Jézus Krisztust, saját Fiát, akit a törvény ideje előtt és alatt a szent atyák sokaságának meghirdetett és megígért (vö. Ter 49,10), az „idők ama boldog teljességében” (Ef 1,10; Gal 4,4), elküldte az emberekhez, hogy mind a törvény alatt élő zsidókat kiváltsa rabságukból, mind pedig „a pogányokat, akik nem törekedtek a megigazulásra, megigazulttá tegye” (Róm 9,30), és mindnyájan „a fiúvá fogadást elnyerjék” (Gal 4,5). „Őt adta oda Isten engesztelő, véres áldozatul a hitben” a mi bűneikért (Róm 3,25), és „nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is” (1 Jn 2,2). Jóllehet Ő valóban „mindenkiért halt meg” (2 Kor 1,15), nem mindenki kapja meg halálának jótéteményét, hanem csak azok, akik részesednek szenvedésének érdemében. Mert való igaz, hogy az emberek, ha nem Ádám magvából, az ő utódaiként születnének, nem születnének a megigazulatlanság állapotában, mivel a tőle való továbbszármazás révén, miközben fogantatnak, saját megigazulatlanságukat szerzik meg; ugyanígy soha senki sem igazulhat meg, csak ha Krisztusban újjászületik, mivel ebben az újjászületésben, Krisztus szenvedésének érdeme által, a megigazulás kegyelme révén részesülnek.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig
Tétel: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Mutassa be a Trienti Zsinat dokumentumából vett szöveg alapján a katolikus egyház tanítását a Krisztus általi megigazulásról! Bevezetésként rövid ismertesse a Trienti Zsinatot megelőző 16. századi vallási mozgalmakat: a lutheri és a kálvini reformáció lényegét! Mutasson rá a szövegelemzés során, hogyan segítette elő a Trienti Zsinat a katolikus egyház belső megújulását! Említse meg a zsinati megújulás néhány konkrét megnyilvánulását az egyház életben! Nevezze meg a kor néhány kiemelkedő személyiségét és a katolikus megújulás érdekében tett erőfeszítéseit!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• a Trienti Zsinatot megelőző 16. századi vallási mozgalmak: a lutheri és a kálvini reformáció lényege: az ember csak a hit (lat. sola fide) és Krisztus kegyelme (lat. sola gratia) által nyerheti el az örök üdvösséget, a hit forrása a Szentírás (lat. sola Scriptura)
Kifejtés:
• a Trienti Zsinat célja: a katolikus tanítás (a Szentírás és a szenthagyomány a hit forrása, áteredő bűn és megigazulás, szentségek- szentmise, a szentek tisztelete és a búcsú) megvilágítása és egyházfegyelmi törvények (papképzés és szemináriumok, az érvényes házasság feltételei és az anyakönyvezés, a Szentírás hiteles kiadása, szertartáskönyvek reformja) alkotása.
• Szómagyarázat és szövegértelmezés: a megigazulás tanának tiszta és sértetlen elgondolása – zsinati tanítás: törvény; hit, bűn, engesztelő, véres áldozat; megigazulás, kegyelem; – visszatérés a Szentíráshoz mint forráshoz
• Az újjászületés = megújulás Krisztus szenvedésének érdeme által
• A zsinat konkrét hatása az egyház életében: V. Pius Misekönyve és Római Katekizmusa; XIII. Gergely papnevelő intézetei (pl. Magyar Kollégium stb.)
• A kor kiemelkedő személyiségei: Borromeo Károly (papnevelés, hitoktatás), Szalézi Ferenc (misszió), Loyolai Ignác – jezsuita rend
Befejezés:
• A megújulás a személynek és az egyház közösségének állandó feladata
• A megújulás forrásai: a Szentírás elmélkedő olvasása, bekapcsolódás Jézus megváltó áldozatába, a szentmisébe és a keresztény életgyakorlat

III/1/B/E Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása
Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig
Tétel: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Mutassa meg, hogyan hatott az evangélium ereje Szent Benedek életében és a bencések rendjében! Mutassa be a szerzetesi életforma gyökereit és lényegét!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az első század végétől a Trienti Zsinatig
Tétel: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Mutassa meg, hogyan hatott az evangélium ereje Szent Benedek életében és a bencések rendjében! Mutassa be a szerzetesi életforma gyökereit és lényegét!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A szerzetes, szerzetesség fogalma
Kifejtés:
• Szent Benedek élete: 480 körül született, tanulmányok Rómában, Subiaco mellett vezeklő életforma
• Rendalapítási elképzelései: (528) Monte Cassino (528) – Regula: Ora et labora
• Egyiptomi remeték, Szent Pakhómiosz
• A szerzetesi életforma lényege: középpontja Krisztus; célja: az evangéliumi tanácsok követése által egyre személyesebb kapcsolatba kerüljön Jézussal
Befejezés:
• Bencések Magyarországon – Szent Márton hegy (996), Pannonhalma 1950-1990 között

III/2/B/E Pázmány Péter a magyar katolikus megújulás szolgálatában

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig
Tétel: Pázmány Péter a magyar katolikus megújulás szolgálatában

Mutassa meg, hogyan szolgálta Pázmány Péter főpapi és írói tevékenysége a magyar katolikus megújulást! Helyezze el Pázmány Péter munkásságát a 16-17. század magyar történelmében!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig
Tétel: Pázmány Péter a magyar katolikus megújulás szolgálatában

Mutassa meg, hogyan szolgálta Pázmány Péter főpapi és írói tevékenysége a magyar katolikus megújulást! Helyezze el Pázmány Péter munkásságát a 16-17. század magyar történelmében!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• Pázmány Péter helye a 16-17. század magyar történelmében
Kifejtés:
• Pázmány Péter életének rövid bemutatása
• Főpapi tevékenységének fő célja: a magyar papképzés fellendítése, visszatérítés a katolikus egyházba
• Irodalmi munkássága: hitvitázó irodalom – a katolikus tanítás védelme; prédikációk;
erkölcsi és buzdító írások
Befejezés:
• Pázmány Péter törekvéseinek megvalósulása a mai magyar egyház tevékenységében: pl. katolikus iskolák, egyetemek, katolikus könyvkiadás, katolikus média, ifjúsági találkozók, lelkigyakorlatok, eleven kisközösségi élet, hitvita helyett ökumenikus párbeszéd

IV. AZ ÜDVTÖRTÉNET MISZTÉRIUMAI A LITURGIÁBAN (DOGMATIKA)

IV/1/A/E A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája)

Tétel: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Mutassa be a húsvéti prefációból vett szövegrészlet elemzésével, hogy Jézus megváltó halála és feltámadása hozta helyre a bűnös embernek Istenhez való viszonyát, és nyitotta meg számára a boldog örök élet kapuját! Mutassa be röviden a Három Szent Nap liturgiájának legfontosabb elemeit!

Húsvéti prefáció I.:

Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy minden időben magasztaljunk, Urunk, téged, de különösen ezen a szent ünnepen, midőn áldozattá lett értünk Krisztus, a Húsvéti Bárány. Mert ő az igazi Bárány, aki elvette a világ bűneit, – halálunkat halálával megtörte, és feltámadásával új életet szerzett nékünk. A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre, a nagyvilág örvendezve ujjong, a mennyei erők és a hatalmas angyalok – dicsőséged himnuszát zengik, és vég nélkül éneklik: Szent vagy, szent vagy, szent vagy,…

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája)

Tétel: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Mutassa be a húsvéti prefációból vett szövegrészlet elemzésével, hogy Jézus megváltó halála és feltámadása hozta helyre a bűnös embernek Istenhez való viszonyát, és nyitotta meg számára a boldog örök élet kapuját! Mutassa be röviden a Három Szent Nap liturgiájának legfontosabb elemeit!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• A három szent nap liturgiájának legfontosabb elemei (nagycsütörtök: lábmosás, utolsó vacsora, nagypéntek: passió, kereszthódolat, nagyszombat: húsvéti örömének, a húsvéti gyertya mint a feltámadott Krisztus jelképe, eukarisztikus ünnep)
Kifejtés:
• Szómagyarázat: ünnep; áldozat, Húsvéti Bárány; a világ bűneit; halálunkat halálával megtörte; feltámadásával új életet szerzett nekünk; az öröm kiárad az egész földre
• Szövegértelmezés:
1. Jézus megváltó halála: Az emberiség önerőből sosem tudta volna áthidalni az Isten és az ember közötti mérhetetlen szakadékot, amelyet a bűn hozott létre. Jézus – irántunk való szeretetből és az Atya iránti engedelmességből – magára vette az emberiség bűnét és a bűn végzetes következményeit. Halálával a tengernyi bűnt és végzetes következményeit megsemmisítette, miközben Istenként kiszakadt a halál birodalmából (feltámadt), hogy mindazokat, akik az ő föláldozott és föltámadott életébe kapcsolódnak („eszik az ő testét”), elvezesse az Atyához.
2. Jézus feltámadása: Krisztus feltámadásáról nem elég azt mondani, hogy a halálból visszajött az életbe. Ő nem a földi életbe tért vissza, hanem magára öltötte a megdicsőülés, az örök élet állapotát. A feltámadás valóságát a ránk maradt apostoli egyház irataiból ismerjük. A keresztény igehirdetés kezdete és lényege Jézus feltámadása volt. A hit tartalma az, hogy a feltámadt Krisztus benne él egyházában.
3. Jézus mennybemenetele: a Jézus mennybemeneteléről beszámoló újszövetségi szöveg elsősorban azt tanítja, hogy Jézus a feltámadásban minden dicsőséget megkapott, és ígérete szerint ebben a dicsőségben részesül halála után a benne hivő ember („a test föltámadása és az örök élet”).
Befejezés:
• A megváltás valóban megtörtént, de csak azoknak az életében hatékony, akik személyesen elfogadják.
• A megváltás gyümölcsei: a megtérés lehetősége, az öröm és az örök élet reménye.

IV/2/A/E A szentmise mint központi misztérium

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a szentségek
Tétel: A szentmise mint központi misztérium

Mutassa be a II. eukarisztikus imából vett szövegrészlet elemzésével, hogy a szentmise Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumát jeleníti meg, és ezért az egész keresztény élet forrása és tetőpontja! Röviden mutassa be a szentmise liturgiájának legfontosabb részeit!

Részlet a II. eukarisztikus imából:

Valóban szent vagy, Istenünk, minden szentség forrása. Kérünk, szenteld meg ezt az adományt, áraszd le rá Szentlelkedet, hogy számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és vére legyen. Ő mielőtt önként átadta magát a szenvedésre, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt: Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik. A vacsora után ugyanígy kezébe vette a kelyhet is, majd ismét hálát adott, odaadta tanítványainak, és így szólt: Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a szentségek
Tétel: A szentmise mint központi misztérium

Mutassa be a II. eukarisztikus imából vett szövegrészlet elemzésével, hogy a szentmise Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumát jeleníti meg, és ezért az egész keresztény élet forrása és tetőpontja! Röviden mutassa be a szentmise liturgiájának legfontosabb részeit!

(A meghatározandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• A szentmise részei:
1. bevezető szertartás
2. az ige liturgiája
3. az eukarisztia liturgiája: adományok előkészítése, az eukarisztikus ima, az áldozás rítusa
4. befejező szertartás
Kifejtés:
• Szómagyarázat: Isten minden szentség forrása; Urunk Jézus Krisztus teste és vére; önként átadta magát a szenvedésre; kenyér, bor; vegyétek; új és örök szövetség; bűnök bocsánata; ezt cselekedjétek; az én emlékezetemre
• Szövegértelmezés:
Szentmise: áldozat, amely a keresztáldozatot jeleníti meg köztünk; emlékünnep, amelyben Jézus halálára és feltámadására emlékezünk; szent lakoma, amelyben az Úr testének és vérének vétele által részesülünk a megváltás javaiban (szentáldozás és áldozatos élet)
A szentmise Krisztus áldozata, de az egyházé is: Krisztus az elsődleges cselekvő, Ő a tulajdonképpeni áldozatbemutató, ugyanakkor a közösség és az egyes résztvevő személyes áldozatbemutatása is. A tulajdonképpen áldozat a kereszten történt. Amit az egyház tesz, az ennek fölajánlása, a kenyér és bor szentségi jeleiben történő megjelenítése.
Befejezés:
• A közösségi eukariszta-ünneplés, a misztériumban való személyes és tevékeny részvétel a keresztény élet forrása és tetőpontja.
• Az eukarisztikus áldozatban való részvétel segíti a keresztény embert, hogy Krisztus lelkületét egyre jobban magáévá tegye élete minden területén.

IV/1/B/E A misztérium fogalma

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája
Tétel: A misztérium

Mutassa be a misztérium szó jelentését, értelmezését az Ószövetségben, a szinoptikusoknál, Szent Pálnál! Mutassa be a Krisztus-misztérium értelmezését Pál teológiája alapján! Idézze a vonatkozó páli szövegeket!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet legfőbb misztériumaira emlékeztető liturgikus ünnepek és időszakok dogmatikája
Tétel: A misztérium fogalma

Mutassa be a misztérium szó jelentését, értelmezését az Ószövetségben, a szinoptikusoknál, Szent Pálnál! Mutassa be a Krisztus-misztérium értelmezését Pál teológiája alapján! Idézze a vonatkozó páli szövegeket!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A misztérium szó eredete és alapjelentése az Ószövetségben, a szinoptikusoknál és Szent Pálnál
Kifejtés:
• A Krisztus-misztérium Szent Pál teológiája alapján:
1. Isten örök üdvözítő terve és akarata (ősmisztérium) – 1 Kor 2, 7-8; Ef 3, 9
2. Jézus Krisztusban valósította meg (Krisztus-misztérium) – Ef 3, 12
3. Most az egyház által lett nyilvánvaló (egyház-misztérium) – Ef 3, 8-10
4. A szentségek által tesszük magunkévá (kultusz-misztérium) – Róm 6, 3-11;
Kol 2, 12
Befejezés:
• Az egyház a láthatatlanul továbbélő Krisztus látható közössége (szentségek, liturgia)

IV/2/B/E A szentségek fogalma

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség
Tétel: A szentségek fogalma

Határozza meg a szentségek fogalmát és dogmatikai jelentését! Sorolja fel a hét szentség anyagát és formáját! Röviden magyarázza meg az egyes szentségek sajátos hatását!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítő szentmise és a többi szentség
Tétel: A szentségek fogalma

Határozza meg a szentségek fogalmát és dogmatikai jelentését! Sorolja fel a hét szentség anyagát és formáját! Röviden magyarázza meg az egyes szentségek sajátos hatását!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A szentségek fogalma: Krisztus által rendelt külső (látható, hallható) jelek, melyek belső (láthatatlan) kegyelmet jelölnek és közvetítenek. A szentségek hetes számának megállapítása (vö. 1274: II. Lyoni Egyetemes Zsinat).
Kifejtés:
• A szentségek lényege: a lényeges rész (anyag és forma) és a szertartás különbsége; a szentség teljességének három összetevője: az érzékelhető dolog (anyag), a szavak (forma) és a kiszolgáltató személye (a kiszolgáltató azt akarja tenni, amit az egyház tesz).
• Az egyes szentségek anyaga és formája
• A szentségek eredete: távolabbi eredete (a Krisztustól való alapítás); a közvetlen eredet, vagyis a szentség kiszolgáltatása (az egyház mint eredeti és általános szentség; a szentség kiszolgáltatója mindig Krisztus; az egyház hatalma a szentségekkel kapcsolatban; a kiszolgáltató hatalma és a szentségek hatása nem függ a kiszolgáltató erkölcsösségétől.
• A szentségek célja, hatása, értéke: céljuk (az üdvösség és a megszentelődés fő eszközei); hatásuk (közlik vagy növelik a kegyelmet azokban, akik ezt nem akadályozzák); a beavatási szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia) és a bűnbocsánat szükségesek a megigazuláshoz (valóságos vagy szándékolt felvételük nélkül az ember nem igazulhat meg).
• Az egyes szentségek sajátos hatása: keresztség – felvétel Jézus közösségébe; eltörli az áteredő és a személyes bűnt; bérmálás – segít a tanúságtételben; eukarisztia – személyes találkozás a megváltó Krisztussal; kiengesztelődés szentsége – megtérés, bűnbocsánat; betegek kenete – bűnbocsánat, megerősítés; házasság szentsége – a mindent felölelő életközösség szerető elfogadásának megvalósító jele; egyházi-rend szentsége – lelki hatalom, Krisztust képviselik
Befejezés:
• A szentségek vételénél a keresztény ember az egyház közösségi ünneplésében éli meg, hogy a szerető Isten közeledik feléje anyag, emberi szavak és gesztusok közvetítésével.

V. AZ ÜDVTÖRTÉNET ERKÖLCSI TANULSÁGAI (ERKÖLCSTAN)

V/1/A/E A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”
Tétel: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény

A hegyi beszéd részletének (Mt 5, 17-20; 43-44) elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, hogy a keresztény erkölcsi élet alapja nem szabályok gyűjteménye, hanem Jézus Krisztus személye! Hasonlítsa össze a tízparancsot mint az Ószövetség törvényét és a hegyi beszédet mint a törvényt teljessé tevő Jézus tanítását!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”
Tétel: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény

A hegyi beszéd részletének (Mt 5, 17-20; 43-44) elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, hogy a keresztény erkölcsi élet alapja nem szabályok gyűjteménye, hanem Jézus Krisztus személye! Hasonlítsa össze a tízparancsot mint az Ószövetség törvényét és a hegyi beszédet mint a törvényt teljessé tevő Jézus tanítását!

(A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• az erkölcsös élet mibenléte és az erkölcsös élet célja
Kifejtés:
• szómagyarázat: törvényt vagy prófétákat; teljessé tenni; míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske; a legkisebbnek fogják hívni; ha a ti igaz voltotok nem múlja felül; hallottátok… gyűlöld ellenségedet; szeressétek ellenségeiteket; imádkozzatok üldözőitekért; hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak; ha csupán azokat szeretetitek … mi lesz a jutalmatok?; legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!
• szövegértelmezés: az ószövetségi törvény is Isten akaratát fejezi ki, de felszínes értelmezése nem elegendő. A történeti Jézus feladatának tartja, hogy segítséget adjon az általa teljesebb módon feltárt isteni akaratnak megfelelő élethez. Az ellenségszeretet parancsa a tanítványoknak szól, akik arra vállalkoznak, hogy megjelenítik Isten emberszeretetét a világban. Jézus élete példájával is azt bizonyítja, hogy csak a feltétel nélküli szeretet képes megnyitni a bűnös ember szívét Isten és az embertárs felé.
• a tízparancs és a hegyi beszéd összehasonlítása:
követelések – bátorítás a jóra; elhagyni való cselekvések – pozitív cselekvés; cselekvés vagy elhagyás – valós élethelyzet; érthető és meggyőző morál – megtérésre, belső átalakulásra hívó szavak.
Befejezés:
• Jézus az ószövetségi törvényt egyrészt azzal teszi teljessé, hogy rámutat a törvény lényegére, másrészt azáltal, hogy megváltó kereszthalálával és feltámadásával erőt ad teljesítéséhez.
• Az ember erkölcsi mivolta és feladata Jézus tanításában: a megtérés, azaz a „belső ember” kibontakoztatása, amely csak Jézus segítségével lehetséges.

V/2/A/E Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Mutassa be az Ezekiel-idézet (Ez 37, 1-3.11-14) elemzésével, hogyan reménykedett a bűn által Istentől eltávolodott ószövetségi nép abban, hogy Isten helyreállítja ezt a kapcsolatot, „életre kelti” népét! Mutassa be, mit jelent az erkölcsi feltámadás az újszövetségi tanításban: Jézus tanítása a megtérésről, magatartása a bűnösökkel szemben, Szent Pál tanítása a szabad önmegvalósításról, a bűnbocsánatról (Ef 2, 1-7 alapján) és a bűn eltörléséről! Mutassa meg, milyen lényegi különbség van az ószövetségi engesztelő, tisztulási szertartások és az újszövetségi bűnbánat, bűnbocsánat felfogása között!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Mutassa be az Ezekiel-idézet (Ez 37, 1-3.11-14) elemzésével, hogyan reménykedett a bűn által Istentől eltávolodott ószövetségi nép abban, hogy Isten helyreállítja ezt a kapcsolatot, „életre kelti” népét! Mutassa be, mit jelent az erkölcsi feltámadás az újszövetségi tanításban: Jézus tanítása a megtérésről, magatartása a bűnösökkel szemben, Szent Pál tanítása a szabad önmegvalósításról és a bűnbocsánatról (Ef 2, 1-7 alapján)! Mutassa meg, milyen lényegi különbség van az ószövetségi engesztelő, tisztulási szertartások és az újszövetségi bűnbánat, bűnbocsánat felfogása között!

(A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• Az erkölcsös élet célja: az Isten által öröktől fogva megálmodott személyiségünk (az éthosz) szabad megvalósítása. A vallásos ember tapasztalata, hogy az Istennel való találkozásban a bűn akadályozza, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy Isten nem hagyja a bűnben.
Kifejtés:
• az Ószövetség tapasztalata: az ember bűnös mivolta, küzdelem a bűn ellen – ószövetségi tisztulási szertartások, visszatérések a szövetséghez
• az Ezekiel-idézet szómagyarázata: csontok; sír; kihozlak és elvezetlek; belétek oltom lelkemet és életre keltek. Értelmezés: a csontok életre keltése, a feltámadás képe Izraelnek azt a reményét fogalmazza meg, hogy Isten visszavezeti népét az életbe.
• az Újszövetség tanítása az erkölcsi feltámadásról: Jézusnak a megtérésre vonatkozó tanítását pl. a tékozló fiúról szóló parabola fogalmazza meg: a megtérést Isten kezdeményezi, az ember válasza az erkölcsi megváltozni akarás. Jézus magatartása a bűnösökkel szemben: irgalom, barátság, amely megtérést eredményez, pl. Zakeus, a bűnös nő.
• Pál apostol tanításában a bűnbocsánat alapja (Ef 2, 1-7) elemzése kapcsán:
Szóelemzés: halottak; harag gyermekei; test; irgalmas Isten nagy szeretete; Krisztussal életre keltett minket, kegyelemből kaptátok a megváltást
Értelmezés: Pál apostol a szabadítást, a bűntől való megszabadulást egyedül Isten ajándékának tekinti. Az erkölcsi feltámadás az Isten kegyelme és az ember együttműködése ezzel a kegyelemmel.
• Az Ószövetségben fennállt annak a veszélye, hogy a rituális szertartások külsőségek maradnak anélkül, hogy az ember a szívét is mélyen elkötelezné, és anélkül, hogy a bűnbánatot tettekre is váltaná. A külsőséges ritualizmus veszélyével szálltak szembe a próféták, amikor a megtérést követelték. Az Újszövetség a belső visszafordulást (metanoia), az Isten hívására adott személyes választ hangsúlyozza.
Befejezés:
• A modern ember legnagyobb vágya személyisége kibontakoztatása, az önmegvalósítás. A keresztény tapasztalat alapján ez akkor lehetséges, ha az ember elfogadja Isten feléje irányuló szeretetét, engedi, hogy megszabadítsa bűneitől, és keresi azokat a lehetőségeket, amelyekben megvalósíthatja a felismert isteni tervet.

V/1/B/E Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”
Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”
Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A meghatározandó fogalmak felsorolása
Kifejtés:
• Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. Hérakleitosz (Kr. e. 6-5. sz.) szavai szerint „az ember éthosza a sorsa (végzete)”. A görög fatalista felfogás szerint az ember szükségszerűen valósítja meg a rá vonatkozó isteni elgondolást, a személyére vonatkozó éthoszt. A zsidóság és a kereszténység ezzel szemben azt tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része.
• Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bűnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a „belső ember” (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belső ember kiművelése alkotja személyes üdvtörténetünket.
• Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése.
• Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza.
Befejezés:
• Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nő kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különböző területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.)

V/2/B/E A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bűnről (Gaudium et spes konstitúció)

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
Tétel: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bűnről (Gaudium et spes konstitúció)

Ismertesse a Gaudium et spes konstitúció alapján a zsinat tanítását a bűnről!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
Tétel: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bűnről (Gaudium et spes konstitúció)

Ismertesse a Gaudium et spes konstitúció alapján a zsinat tanítását a bűnről!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A Gaudium et spes konstitúció jelentősége, fő témái
Kifejtés:
• A Gaudium et spes konstitúció tanítása a bűnről:
1. A bűn az emberi élethez kapcsolódó általános jelenség (szóhasználat: nem „bűnök”, hanem „a bűn”)
2. A bűn valósága emberi tapasztalat.
3. A bűn nem a fejlődés természetes velejárója, hanem inkább akadályozója.
4. Következményei: értelem elhomályosul, igazságkereső ereje meggyengül, a lelkiismeret szava elhalkul, az akarat ingatag. Az ember összekavarja az értékek rendjét, nem tudja világosan megkülönböztetni a jót a rossztól. Szociális oldala: önzés, visszaélés, gőg, erőszak, háború
5. A remény alapja Krisztus: A kivezető út a megváltás jó hírének elfogadásában áll, amelyet Jézus Krisztus szerzett számunkra. Fel kell ismernünk a megváltás kihatásait az egész emberiségre és a világra is. Krisztus győzelme a bűn felett azonban csak második eljövetele alkalmával válik teljesen nyilvánvalóvá.
Befejezés:
• A bűn szociális (közösségi) jellegének megvilágítása a mai élet helyzeteiből, szituációiból vett példákkal. (A fogyasztói társadalom, reklám, korrupció, sikerorientáltság, globalizáció, verseny stb.)

VI. „A MESSIÁS MINT A NÉPEK VILÁGOSSÁGA”
VALLÁS, VILÁGVALLÁSOK, EGYHÁZ, KINYILATKOZTATÁS

VI/1/A/E A kereszténység előtti keleti vallások és a zsidó vallás

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága
Tétel: A kereszténység előtti keleti vallások és a zsidó vallás

A Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozatból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, miként folytathat párbeszédet a kereszténység a kereszténység előtti keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus), továbbá a zsidó vallás követőivel! Melyek e vallásokban azok az értékek, amelyeket a zsinat nagyra becsül? Fogalmazza meg a zsinati dokumentum újszerű vonásait!

Részletek a Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozatból

2. A népeknél a legősibb koroktól fogva napjainkig megtalálható annak a titokzatos erőnek bizonyos észlelése, mely jelen van a dolgok folyamatában és az emberi élet eseményeiben, sőt, olykor ismernek egy Legfőbb Lényt, s még Atyát is. Ez az észlelés, illetve elismerés bensőséges vallási érzülettel hatja át életüket. A kultúra haladásához kapcsolódó vallások pedig egyre árnyaltabb fogalmakkal s mind kiműveltebb nyelvezettel igyekeznek válaszolni ugyanezekre a kérdésekre. Így hinduizmusban az emberek az isteni misztériumot kutatják, s kimeríthetetlen gazdagságú mítoszokkal és a bölcselet mélyreható törekvéseivel fejezik ki, szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból aszketikus gyakorlatokkal, elmélyült meditációval, vagy szerető bizalommal Istenhez menekülve. - A buddhizmus különféle formáiban fölismerik e mulandó világ radikális elégtelenségét, s olyan utat tanítanak, melyen az emberek áhítatos és bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát, vagy a saját törekvésükkel, illetve felsőbb segítséggel a megvilágosodás legfelső fokára juthatnak. Így a többi vallások is szerte a világon különféle módokon próbálnak megoldást adni az emberi szív nyugtalanságára azáltal, hogy utakat, tudniillik tanításokat és parancsolatokat, továbbá szent szertartásokat ajánlanak. A katolikus Egyház semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. Őszinte tisztelettel szemléli ezeket az élet- és magatartásformákat, tanításokat és erkölcsi parancsolatokat, melyek sokban különböznek attól, amit ő maga hisz és tanít, mégis nem ritkán tükrözik annak az Igazságnak sugarát, aki megvilágosít minden embert. De szüntelenül hirdeti és hirdetnie is kell Krisztust, aki ,,az út, az igazság és az élet'' (Jn 14,6), akiben az emberek megtalálják a vallásos élet teljességét, s akiben Isten mindeneket kiengesztelt önmagával. Buzdítja tehát gyermekeit, hogy okosan és szeretettel folytatván a párbeszédet és együttműködve más vallások követőivel, tanúskodjanak a keresztény hitről és életről; s ismerjék meg, becsüljék és támogassák a náluk található lelki, erkölcsi és társadalmi-kulturális értékeket.

4. Az Egyház misztériumát szemlélve e Szent Zsinat emlékeztet arra a kötelékre, mely az új szövetség népét lélekben összeköti Ábrahám törzsével. Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók. Vallja, hogy a Krisztus-hívők a hitben Ábrahám fiai,[6] rájuk is vonatkozik Ábrahám meghívása, s hogy az Egyház üdvösségét a választott nép egyiptomi kivonulása titokzatosan jelezte. Ezért az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ó szövetséget; s hogy annak a nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, melyre ráoltattak a nemzetek olajágai. Az Egyház ugyanis hiszi, hogy Krisztus, a mi békénk, keresztjével kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat és a kettőt önmagában eggyé tette. Az Egyház azt is mindig szemel előtt tartja, amit Pál apostol mondott a vérrokonairól: ,,Övék az istenfiúság, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. Övéik az atyák és test szerint közülük származik Krisztus'' (Róm 9,4-5), Szűz Mária Fia. Azt sem feledi, hogy a zsidó népből születtek az apostolok, az Egyház alapjai és oszlopai és az a sok tanítvány, aki Krisztus evangéliumát elsőként hirdette a világnak.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága
Tétel: A kereszténység előtti keleti vallások és a zsidó vallás

A Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozatból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, miként folytathat párbeszédet a kereszténység a kereszténység előtti keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus), továbbá a zsidó vallás követőivel! Mutassa be, melyek e vallásokban azok az értékek, amelyeket a zsinat nagyra becsül? Fogalmazza meg a zsinati dokumentum újszerű vonásait!

(A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek
Bevezetés:
• A vallás és a vallásosság fogalma
Kifejtés:
• A kereszténység előtti keleti vallások, a hinduizmus és a buddhizmus történetének és a zsidó vallás legfontosabb jellemzőinek rövid bemutatása (az alapítók személye, a vallás kialakulásának folyamata, tanításának lényege).
A párbeszéd alapja (a megadott szöveg magyarázata):
Hinduizmus: az isteni misztérium kutatása; mítoszok, bölcselet; szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból; aszketikus gyakorlatok; meditáció; szerető bizalommal Istenhez menekülve
A zsinat méltatja a hinduizmusban az istenkeresést, a törekvést az üdvösségre, s hogy az üdvösség az emberi élet végső megoldására irányul.
Buddhizmus: a múlandó világ elégtelensége; bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát; megvilágosodás
A zsinat méltatja a buddhizmusban a jóakarat etikáját, a részvétteljes szeretetet, az áldozatkész testvériséget, az emberlét végességének tapasztalatát, az üdvösség igényét.
Zsidó vallás: hit; kiválasztottság; Ábrahám fiai; istenfiúság; szövetségek; törvény; ígéretek
A zsinat elismeri, hogy a kereszténység gyökerei a zsidó vallásban vannak. Az egyház vallja, hogy Krisztus, a mi megváltónk, kereszthalálával kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat is.
• A nyilatkozat újszerűsége:
A katolikus egyház értékeli mindazokat a vallásokat, amelyek az ember Isten-kereső vágyát szándékoznak kielégíteni és az élet végső nagy kérdéseire kívánnak választ adni.
Az újszerűség a szóhasználatban is megmutatkozik: a más vallások követőit nem nevezi pogánynak, hitetlennek, bálványimádónak.
Befejezés:
• Mivel az ember képes arra, hogy értelmével szert tegyen Isten ismeretére, a zsinat elismeri a hiteles istentapasztalás lehetőségét a különböző vallásokban.
• A katolikus egyház semmit sem vet el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent.
• A katolikus egyház meggyőződése, hogy az üdvösségre vezető útmutatásokat magától Jézus Krisztustól, az Isten Fiától kapta, így a többi vallás között a legbiztosabb utat tudja mutatni az üdvösséget kereső embernek.

VI/2/A/E Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás
Tétel: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

A Lumen gentium kezdetű zsinati konstitúcióból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be a II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott egyházképet!
A konstitúció II. fejezetének 9. pontja alapján mutassa be az egyháznak mint Isten népének vonásait!

Részletek a Lumen Gentium kezdetű dogmatikai konstitúcióból

8. Az egyetlen közvetítő, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét, ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fenn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet. De a hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bővelkedő egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekből álló, egy összetett valóságot alkotnak. Ezért nem közönséges analógia alapján a megtestesült Ige misztériumához hasonlít. Amint ugyanis az isteni Igének a fölvett természet mint az üdvösség Vele elválaszthatatlanul egyesült élő szerve szolgál, ugyanígy szolgál az Egyház társadalmi szerkezete az őt éltető Léleknek, Krisztus Lelkének a test növekedésére (vö. Ef 4,16).

Ez Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk, s melyet Üdvözítőnk feltámadása után a pásztor Péternek adott át (Jn 21,17) és őrá meg a többi apostolra bízta terjesztését és kormányzását (vö. Mt 28,18), és mindörökre ,,az igazság oszlopának és erősségének'' rendelte (1Tim 3,15). Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik, jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egységre sarkallnak […]

Az Egyház ,,a világtól elszenvedett üldözések és az Istentől kapott vigasztalások közepette járva zarándokútját,'' az Úr keresztjét és halálát hirdeti, amíg el nem jön (vö. 1Kor 11,26). Megerősíti azonban a föltámadott Úr ereje, hogy külső-belső bajait és nehézségeit türelemmel és szeretettel legyőzze, és az Ő misztériumát jóllehet árnyékszerűen, mégis hűségesen kinyilvánítsa a világnak, míg végezetül teljes világosságában megmutatkozik.

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás
Tétel: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

A Lumen gentium kezdetű zsinati konstitúcióból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be a II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott egyházképet! A konstitúció II. fejezetének 9. pontja alapján mutassa be az egyháznak mint Isten népének vonásait!

(A megmagyarázandó fogalmakat dőlt betű jelzi!)

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• Az egyház fogalma (szómagyarázat, Bellarmin Szent Róbert definíciója)
Kifejtés:
• Szómagyarázat: Krisztus alapította; látható szervezettség; a hit, remény és szeretet közössége; Krisztus misztikus teste; az igazság oszlopa és erőssége; Krisztus misztériumát jóllehet árnyékszerűen, mégis hűségesen kinyilvánítja a világnak
• Értelmezés: az egyház kétarcú: történelmileg kialakult intézmény (institutio), ugyanakkor kegyelmi közösség (communio).
Az egyház lényege az, hogy Isten megtestesült, hallás útján megismert és hirdetett igéjét maradandó módon megjeleníti a világban.
Befejezés:
• Az egyház tagjainak az a feladata, hogy Krisztus örömhírét hirdessék, Őt magát tegyék jelenvalóvá a világban.

VI/1/B/E A vallás és a vallásosság fogalma

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága
Tétel: A vallás és a vallásosság fogalma

Magyarázza meg a vallás és a vallásosság fogalmát! Ismertessen a vallás kialakulására vonatkozó elméleteket!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetősége. A Krisztus-esemény bizonyossága
Tétel: A vallás és a vallásosság fogalma

Magyarázza meg a vallás és a vallásosság fogalmát! Ismertessen a vallás kialakulására vonatkozó elméleteket!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A felelet vázlata
Kifejtés:
• A vallás és a vallásosság fogalma
• A vallásosság tárgyai
• A vallásosság megnyilvánulási módjai
• A vallásosság megjelenésének formái
• A vallás szó etimológiája
• A vallás általános jellemzői
• A vallási élmény és értelmi képességeink
• Téves elméletek a vallás kialakulásáról: a vallás eredetét a tudatlanságból és félelemből magyarázó elmélet; a vallást az ember mítoszteremtő képzeletéből levezető elmélet; az egzisztencialista magyarázat
• A vallás kialakulásáról szóló katolikus magyarázat: a vallási vágy az ember természetébe oltott igény
Befejezés:
• A vallásosságnak a 21. században is hatékony jellemzői: hitelesség, közösségi tanúságtétel, érzelmileg és értelmileg megalapozott hittapasztalat

VI/2/B/E A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

Emelt szint

VIZSGÁZÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás
Tétel: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

Ismertesse a hit fogalmát, a hit tartalmát az Ó- és az Újszövetségben, a hit ténye és tárgya közti különbséget, a hit és a cselekedet kapcsolatát!

VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás
Tétel: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

Ismertesse a hit fogalmát, a hit tartalmát az Ó- és az Újszövetségben, a hit ténye és tárgya közti különbséget, a hit és a cselekedet kapcsolatát!

Tartalmi elemek

Bevezetés:
• A kinyilatkoztatás fogalma
Kifejtés:
• A hit fogalma, a hit teológiai fogalma
• A hit tartalma az Ószövetségben és az Újszövetségben
• Különbség a fides qua és a fides quae között (a hit aktusa és tárgya)
• A hit és a cselekedet kapcsolata. A protestantizmust megelőző időkben az egyházi igehirdetés túlhangsúlyozta a cselekedetek fontosságát. Ellenhatásként hirdette a protestantizmus, hogy üdvözülni csak Jézus Krisztus kegyelméből lehet (lat. sola gratia).
Befejezés:
• Minden hitből fakadó cselekedetben egyszerre jelen van a cselekvő személy hite és akarata, ugyanakkor a cselekedetre indító isteni kegyelem

ÍRÁSBELI MINTATÉTELEK

Találkozások a feltámadt Krisztussal (néhány, a feltámadásról szóló szentírási beszámoló elemzése alapján)

Szabadon választott evangéliumi beszámolók alapján mutassa, hogyan fejezte ki az ősegyház azt a hitét és szilárd meggyőződését, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból – találkoztak vele!

Írása legalább 120 sor legyen, de ne haladja meg a 140 sort!

Elvárható tartalmi elemek

Bevezetés
• A feltámadás hírüladása az első keresztények igehirdetésében
• A feltámadás a keresztény hit alapja
Kifejtés
• A feltámadás misztériuma
• Hitetlen elképzelések és magyarázatok a feltámadásról
• A feltámadás keresztény értelmezése a feltámadott Jézussal való találkozásokról szóló evangéliumi részletek alapján
Befejezés
• A mai keresztény találkozási lehetőségei a feltámadt Krisztussal
• A megváltás és a feltámadás jelentősége az emberi életben

Jézus messiási öntudata
„Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján, és eljön az ég felhőin.” (Mt 14, 64)

Mutassa be szabadon választott evangéliumi szövegeke segítségével, hogyan ismerték fel Jézus tanítványai, hogy a Názáreti Jézus személyében a próféták által megjövendölt Messiás érkezett el! A felvezető szöveg segítségével utaljon arra, milyen összefüggésekben alkalmazta Jézus önmagára az ószövetségi Emberfia kifejezést! Térjen ki az ősegyház hitvallásának értelmezésére: Jézus az Isten Fia!

Írása legalább 120 sor legyen, de ne haladja meg a 140 sort!

Elvárható tartalmi elemek

Bevezetés
• A messiás-eszme és a messiás-várás az Ószövetségben és Jézus korában
Kifejtés
• A messiás-cím az evangéliumokban (Mk 8, 27-33; Mk 14, 61)
• Az emberfia-cím az evangéliumokban (az Emberfia jelen működéséről, szenvedéséről és jövőjéről szóló evangéliumi részek alapján)
• Az ősegyház hitvallása: Jézus az Isten Fia (Mt 11, 27; Lk 10, 22)
Befejezés
• Jézus messiási öntudata, küldetés- és feladatvállalása a keresztény ember példaképe és belső erőforrása

CsatolmányMéret
rettsegi-mintafeladatok-hittan-emelt-szint-ok.doc239 KB