Hittan érettségi vizsga leírás és követelmények

KATOLIKUS HITTAN

A HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A KATOLIKUS FELEKEZETŰ (RÓMAI ÉS GÖRÖG SZERTARTÁSÚ) TANULÓK SZÁMÁRA

I. Vizsgaleírás

Középszint

Középszinten szóbeli érettségi vizsgát tesznek a tanulók. Az érettségi vizsga anyaga 12 témakörből áll, ezekből állít össze a szaktanár 20 érettségi tételt. A szaktanár szabad választása szerint a számára jelentősebb, hangsúlyosabb témakörökből 2-2 tételt fogalmazhat meg.
Az érettségi tételek A és B részből tevődnek össze. Az A tételek egy-egy témakör átfogó anyagából jelölnek ki egy-egy témát, amelyekben a vizsgázó bemutatja alapvető hittani ismereteit, rendszerezési képességeit és hittani tudásának alkalmazását. A B tételek a 12 témakörhöz szorosan kapcsolódó fogalmakat, rövidebb témákat, Ó- és Újszövetségi bevezetéstudományi, valamint liturgikus ismereteket, forrás- és dokumentumelemzési, illetőleg értelmezési feladatokat, korunk etikai problémáinak bemutatását kívánja meg a vizsgázótól. A szaktanár szabadon döntheti el, hogy az A tételhez ugyanazon témakörből illeszt-e B tételt vagy egy egészen más témakörből választja a B tételt. Az előző esetben különösen ügyelni kell arra, hogy az B tétel anyaga ne kapcsolódjon az A tételhez. Pl. a témakör címe: Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig. A témakörből fogalmazott A tétel címe: Izajás (az Immánuel-jel, a messiás ígérete), a második Izajás (a Jahve Szolgájáról szóló énekek), a harmadik Izajás a Szolgáról, a B tétel címe ugyanebből a témakörből: A zsoltárok fogalma és műfaja vagy: A Makkabeus-könyvek történelemszemlélete.
A szóbeli vizsgán az A tétel kifejtésére 10 perc, a B tétel kifejtésére 5 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.
A szóbeli feleletben kívánatos a mondanivaló néhány vázlatpontban történő megfogalmazása, ezt követően annak részletes kifejtése vagy a szaktanár által megjelölt vázlatpont részletes ismertetése. A vizsgázók a szóbeli vizsgán a következő segédeszközöket használhatják: Biblia, zsinati dokumentumok, az elemzendő források szövegei.

A szóbeli feleletek értékelése: Az A tétel 30 pont, a B tétel 20 pont, összesen 50 pont. Az A tétel tartalmánál és terjedelménél fogva értelemszerűen a végső osztályzat kialakításában nagyobb hangsúlyt kap.

Emelt szint

Az emelt szintű érettségi vizsgán írásbeli és szóbeli vizsgaformában mutatja be a vizsgázó komplex hittani tudását, összetettebb teológiai kérdések világos megfogalmazási képességét, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteit, önálló vélemény- és ítéletalkotási készségét.

Az írásbeli vizsgán a magyar nyelv és irodalom tantárgy írásbeli feladataihoz hasonlóan értekező dolgozat műfajában fejti ki a vizsgázó a megadott cím tartalmát. A dolgozat terjedelme minimum 120 sor, lehetőleg ne haladja meg a 140 sort. A szaktanár maximum 70 ponttal minősíti az írásbeli dolgozatot: 40 ponttal minősíti a címben megadott téma szakszerű és alapos kifejtését, tulajdonképpen a hittani tartalom egzakt és a címnek megfelelő bemutatását, 30 ponttal minősíti a dolgozat logikus felépítését, a szakkifejezések használatát, a nyelvi és stilisztikai megformálást. Helyesírási hibákat, stílustalanságot, pongyolaságot tartalmazó dolgozat nem kaphat végső érdemjegyként jeles minősítést.
Az írásbeli vizsgán legalább 2 írásbeli tételcím közül választhatnak a vizsgázók. Az írásbeli vizsgán a következő segédeszközök használhatók: Biblia, a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai.

A szóbeli vizsga témakörei, az A és B tételek összeállítási lehetőségei és feltételei azonosak a középszintű vizsgáéival.
Az emelt szintű vizsgán különös figyelemmel kell A vagy B tételben megfogalmazni azokat a témákat, amelyek a középszintű érettségi témaköreiben nem szerepelnek. A tételjavaslatok közül az átfogóbb, tágabb ismeretanyagot és mélyebb értelmezést igénylő tételeket célszerű az emelt szintű vizsgára kiválasztani az A és B tételek esetében egyaránt.
A szóbeli vizsgán az A tétel kifejtésére 15 perc, a B tétel kifejtésére 5 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.
A szóbeli tételeket összesen 80 ponttal minősíti a szaktanár: 60 ponttal az A tételt, 20 ponttal a B tételt. A végső érdemjegy az írásbeli dolgozat és a szóbeli pontszámainak összesítése után alakul ki.

II. Részletes tartalmi követelmények

Középszint

Témakörök/Kompetenciák Követelmények
I. Biblia
Ószövetség
1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták arany-koráig Őstörténet: a teremtés, Isten elgondolása a teremtett világról és az emberről; a bűnbeesés, a bűn következményei; az ősatyák istenélménye, meghívása, a nekik adott ígéret, a velük kötött szövetség.
Mózes és a mózesi szövetség.
A Dávidnak tett messiási ígéret.
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Illés, Ámosz és Ozeás próféta
Izajás, a második Izajás, a harmadik Izajás
Jeremiás próféta
Ezékiel próféta
Dániel próféta
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Az ószövetségi üdvtörténet fogalma, az ószövetségi kánon, irodalmi műfajok az Ószövetségben, az Ószövetség szövegtanúi és fordításai, a prófétaság fogalma és a prófétai irodalom jellemzése, a bölcsességi és a lírai irodalom, a zsoltárok fogalma és műfaja.
Kompetenciák
Szövegértelmezés Ószövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése
Esetelemzés A bibliai szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére.
Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása.
Újszövetség
3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján A gyermekségtörténetek értelmezése, Jézus tanítása, Jézus tettei (csodák), Jézus halála és feltámadása, a Szentlélek eljövetele
4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében Az ősegyház élete, a misszió, az első apostoli zsinat.
Péter apostol tanítása az Ap.Csel. és a Péter-levelek alapján. Pál apostol megtérése és missziós útjai.
János és Jakab apostol tanítása a leveleikben.
Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Az Újszövetségi üdvtörténet fogalma, az újszövetségi kánon, irodalmi műfajok az újszövetségi Szentírásban, újszövetségi szövegtanúk és fordítások.
Az evangéliumok keletkezéstörténete.
Az Ap.Csel. keletkezéstörténete és műfajai.
Péter apostol leveleinek keletkezéstörténete.
Jakab és János apostol leveleinek keletkezéstörténete
Kompetenciák
Szövegértelmezés Újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése
Esetelemzés Az újszövetségi szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére.
Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása.
II. Egyháztörténelem
5. Az egyház ókora és középkora Az egyház történelmének kezdete, a keresztényüldözés kora.
Egyetemes zsinatok az ókorban.
A szerzetesség kialakulása a remetéktől Assziszi Szent Ferencig. A keleti (ortodox) egyház története.
Szent István és az Árpád-házi szentek Jézus evangéliumának szolgálatában.
Az egyház történelme mint üdvtörténet.
Az egyházi állam fogalma.
Egy egyházatya és/vagy az egyházmegye védőszentje életének és művének bemutatása.
Két ó- vagy középkori pápa bemutatása.
6. Az egyház újkora és legújabb kora A reformáció értékeiben és negatívumaiban rejlő isteni üzenet: forradalom helyett belső megújulás.
A Trentói Zsinat a megújulás szolgálatában.
Jézus örömhírének hiteles hordozói (néhány kiemelkedő jelentőségi szent életútjának és művének bemutatása).
Az egyház története a felvilágosodás korától az I. Vatikáni Zsinatig. A keleti (görög katolikus) rítus jellemzői.
Korunk kihívásai és a II. Vatikáni Zsinat.
A 20. század egy nagy pápájának bemutatása
Az ökumenizmus törekvései a 20. században az ökumenizmusról szóló zsinati nyilatkozat alapján.
Kompetenciák
Szövegértelmezés Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése, értelmezése.
Esetelemzés Az egyháztörténeti események értelmezése és összevetése a mai kor problémáival. Az egyház mai helyzetének elemzése.
III. Dogmatika
7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus megváltó tevékenysége, Mariológia)
(A görög szertartású tanulók saját
liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.) A teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája – az advent liturgiája
A megtestesülés dogmatikája (Karácsony)
A megváltás és a halálon túli lét dogmatikája (Húsvéti ünnepkör)
A Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás (Pünkösd)
Az üdvtörténet, a misztérium, a liturgia és a misztériumokat értelmező dogmatika fogalma.
A Mária-dogmák krisztológiai mondanivalója.
A Lélek ajándékai – a karizmák.
8. Az Eukarisztia és a szentségek
(A görög szertartású tanulók saját
liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.) A szentmise liturgiája mint az üdvtörténet valamennyi misztériumának emlékezete és megjelenítője.
A szentség fogalma. A kegyelem fogalma.
A keresztség és a bérmálás szentségének liturgiája és dogmatikája.
A kiengesztelődés és a betegek kenetének liturgiája és dogmatikája.
A házasság és a papi rend szentségének liturgiája és dogmatikája.
A legfontosabb liturgikus jelképek.
A szentek tiszteletének dogmatikája.
A szentelmények liturgiája és dogmatikája.
Az imádság dogmatikája.
A szentmisén kívüli igeliturgia dogmatikája.
Kompetenciák
Esetelemzés A keresztény életgyakorlat örömei, nehézségei.
Állásfoglalás, a vélemény indoklása.
IV. A keresztény erkölcsi élet
9. Az ember erkölcsi lény Az ószövetségi ember üdvtapasztalata saját erkölcsi mivoltáról.
Jézus tanítása az ember erkölcsi mivoltáról és feladatáról.
Az ember erkölcsi mivolta az egyház tanításában.
A törvény az ószövetségi üdvtörténetben.
A Jézusban beteljesedett ószövetségi törvény.
Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma.
A törvény fogalma és fajtái az erkölcsteológiában.
A teológiai erények.
10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás A bűn és következménye az ó- és újszövetségi Szentírás alapján.
A bűn következménye az egyház teológiai tanításában.
Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben.
Az erkölcsi feltámadás az egyház tanításában és gyakorlatában.
A születéssel kapcsolatos erkölcsi problémák.
A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák.
A házassággal kapcsolatos erkölcsi problémák.
A halállal kapcsolatos erkölcsi problémák.
Kompetenciák
Esetelemzés Erkölcsi kérdések, mai erkölcsi problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.
V. Vallás – világvallások
11. A vallás és a Krisztus-esemény bizonyossága A vallás fogalma és lehetősége a katolikus egyház önértelmezésében.
A kereszténység előtti keleti vallások: hinduizmus, buddhizmus.
A kinyilatkoztatásból merítő vallások: zsidó vallás, iszlám.
Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján.
Jézus feltámadásának igazolhatósága.
A vallásfilozófia fogalma.
Az üdvtörténet apológiájának fogalma.
Isten létének bölcseleti bizonyítása.
A vallásszabadságról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése.
A nem keresztény vallásokról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése.
Mai vallási áramlatok.
12. Az egyház és a kinyilatkoz-tatás Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az újszövetségi iratok alapján.
Az egyház négy ismertetőjegye (egy, szent, katolikus és apostoli) és szükséges volta.
Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján.
Az egyház ószövetségi gyökerei.
Az egyház és a pápa tévedhetetlenségének fogalma.
A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma.
A hit és a cselekvés összefüggése.
A hit mint ésszerű engedelmesség.
Kompetenciák
Esetelemzés A vallásos élet értékének, az egyházhűségnek bemutatása, értelmezése. A missziós tevékenység fontossága. Mások megértésének, tiszteletének, elfogadásának alapja a krisztusi szeretet. Állásfoglalás, a vélemény indoklása.

Emelt szint

Témakörök/Kompetenciák Követelmények
I. Biblia
Ószövetség
2. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták arany-koráig Őstörténet: a teremtés, Isten elgondolása a teremtett világról és az emberről; a bűnbeesés, a bűn következményei; az ősatyák istenélménye, meghívása, a nekik adott ígéret, a velük kötött szövetség.
Mózes és a mózesi szövetség.
A Dávidnak tett messiási ígéret.
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Illés, Ámosz és Ozeás próféta
Izajás, a második Izajás, a harmadik Izajás
Jeremiás próféta
Ezékiel próféta
Dániel próféta
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Az ószövetségi üdvtörténet fogalma, az ószövetségi kánon, irodalmi műfajok az Ószövetségben, az Ószövetség szövegtanúi és fordításai, a prófétaság fogalma és a prófétai irodalom jellemzése, a bölcsességi és a lírai irodalom, a zsoltárok fogalma és műfaja. A mózesi könyvek keletkezéstörténete. A Tóra. Az épületes irodalom fogalma (Jónás, Tóbiás, Eszter, Judit könyve. A Makkabeus-könyvek történelemszemlélete.
Kompetenciák
Szövegértelmezés Ószövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése
Esetelemzés A bibliai szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére.
Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása.
Újszövetség
4. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján A gyermekségtörténetek értelmezése, Jézus tanítása, Jézus tettei (csodák), Jézus halála és feltámadása, a Szentlélek eljövetele
5. Az apostolok kora az Újszövetség fényében Az ősegyház élete, a misszió, az első apostoli zsinat.
Péter apostol tanítása az Ap.Csel. és a Péter-levelek alapján. Pál apostol megtérése és missziós útjai. Pál apostol tanítása.
János és Jakab apostol tanítása a leveleikben.
Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Az Újszövetségi üdvtörténet fogalma, az újszövetségi kánon, irodalmi műfajok az újszövetségi Szentírásban, újszövetségi szövegtanúk és fordítások.
Az evangéliumok keletkezéstörténete.
Az Ap.Csel. keletkezéstörténete és műfajai
Pál apostol Rómaiakhoz és Korintusiakhoz írt leveleinek keletkezéstörténete.
Péter apostol leveleinek keletkezéstörténete.
Jakab és János apostol leveleinek keletkezéstörténete.
Az Apokalipszis keletkezéstörténete és műfaji kérdései.
Kompetenciák
Szövegértelmezés Újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése
Esetelemzés Az újszövetségi szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére.
Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása.
II. Egyháztörténelem
6. Az egyház ókora és középkora Az egyház történelmének kezdete, a keresztényüldözés kora. Egyetemes zsinatok az ókorban.
A szerzetesség kialakulása a remetéktől Assziszi Szent Ferencig. A keleti (ortodox) egyház történelme.
Az egyházszakadás, keresztes hadjáratok, inkvizíció.
A keleti (ortodox) egyház sajátosságainak bemutatása.
Szent István és az Árpád-házi szentek Jézus evangéliumának szolgálatában.
Az egyház történelme mint üdvtörténet.
Az egyházi állam fogalma.
Egy egyházatya és/vagy az egyházmegye védőszentje életének és művének bemutatása.
Két ó- vagy középkori pápa bemutatása.
A skolasztika és a misztika fogalma.
7. Az egyház újkora és legújabb kora A reformáció értékeiben és negatívumaiban rejlő isteni üzenet: forradalom helyett belső megújulás.
A Trentói Zsinat a megújulás szolgálatában.
Jézus örömhírének hiteles hordozói (néhány kiemelkedő jelentőségi szent életútjának és művének bemutatása).
Az egyház története a felvilágosodás korától az I. Vatikáni Zsinatig. A keleti (görög katolikus) rítus jellemzői.
A 19. vagy a 20. század egy jelentős szentjének bemutatása.
Az újköri missziók jelentősége az e ház életében.
A szociális enciklikák jelentősége.
Korunk kihívásai és a II. Vatikáni Zsinat.
A 20. század egy nagy pápájának bemutatása
Az ökumenizmus törekvései a 20. században az ökumenizmusról szóló zsinati nyilatkozat alapján.
Kompetenciák
Szövegértelmezés Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése, értelmezése.
Esetelemzés Az egyháztörténeti események értelmezése és összevetése a mai kor problémáival. Az egyház mai helyzetének elemzése. Az egyház megoldási kísérletei a szociális problémákra.
III. Dogmatika
7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus megváltó tevékenysége, Mariológia)
(A görög szertartású tanulók saját
liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.) A teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája – az advent liturgiája
A megtestesülés dogmatikája (Karácsony)
A megváltás és a halálon túli lét dogmatikája (Húsvéti ünnepkör)
A Szentlélekről szóló dogmatika tanítás (Pünkösd)
Az üdvtörténet, a misztérium, a liturgia és a misztériumokat értelmező dogmatika fogalma.
A Mária-dogmák krisztológiai mondanivalója.
A Lélek ajándékai – a karizmák
8. Az Eukarisztia és a szentségek
(A görög szertartású tanulók saját
liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.) A Szentháromság ünnepe – a Szentháromság dogmatikája.
A szentmise liturgiája mint az üdvtörténet valamennyi misztériumának emlékezete és megjelenítője.
A szentség fogalma. A kegyelem fogalma.
A keresztség és a bérmálás szentségének liturgiája és dogmatikája.
A kiengesztelődés és a betegek kenetének liturgiája és dogmatikája.
A házasság és a papi rend szentségének liturgiája és dogmatikája.
A legfontosabb liturgikus jelképek.
A szentek tiszteletének dogmatikája.
A szentelmények liturgiája és dogmatikája.
Az imádság dogmatikája.
A szentmisén kívüli igeliturgia dogmatikája.
A teremtés és az evolúció összeegyeztethetőségének kérdése.
Kompetenciák
Esetelemzés A keresztény életgyakorlat örömei, nehézségei. A tudomány és a vallás kapcsolata. Állásfoglalás, a vélemény indoklása.
IV. A keresztény erkölcsi élet
9. Az ember erkölcsi lény Az ószövetségi ember üdvtapasztalata saját erkölcsi mivoltáról.
Jézus tanítása az ember erkölcsi mivoltáról és feladatáról.
Az ember erkölcsi mivolta az egyház tanításában.
A törvény az ószövetségi üdvtörténetben.
A Jézusban beteljesedett ószövetségi törvény.
Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma.
A törvény fogalma és fajtái az erkölcsteológiában.
A teológiai erények.
Az egyházi törvénykönyv mint az erkölcsös élet útmutatója
10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás A bűn és következménye az ó- és újszövetségi Szentírás alapján.
A bűn következménye az egyház teológiai tanításában.
Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben.
Az erkölcsi feltámadás az egyház tanításában és gyakorlatában.
Úton a belső ember feltámadása felé az Ószövetség tapasztalata, az Újszövetség és az egyház tanítása alapján.
A születéssel kapcsolatos erkölcsi problémák.
A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák.
A házassággal kapcsolatos erkölcsi problémák.
A halállal kapcsolatos erkölcsi problémák.
A társadalmi léttel kapcsolatos erkölcsi problémák.
Kompetenciák
Esetelemzés Erkölcsi kérdések, mai erkölcsi problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.
V. Vallás – világvallások
11. A vallás és a Krisztus-esemény bizonyossága A vallás fogalma és lehetősége a katolikus egyház önértelmezésében.
A kereszténység előtti keleti vallások: hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus, sintoizmus.
A kinyilatkoztatásból merítő vallások: zsidó vallás, iszlám.
Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján.
A Krisztus-esemény történetileg igazolható oldala az újszövetségi könyvek alapján.
Jézus feltámadásának igazolhatósága.
A vallásfilozófia fogalma.
Az üdvtörténet apológiájának fogalma.
Isten létének bölcseleti bizonyítása.
A vallásszabadságról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése.
A nem keresztény vallásokról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése.
Mai vallási áramlatok. Alternatív vallási mozgalmak, ezek kialakulásának lehetséges okai.
12. Az egyház és a kinyilatkoz-tatás Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az új szövetségi iratok alapján.
Az egyház négy ismertetőjegye (egy, szent, katolikus és apostoli) és szükséges volta.
Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján.
Az ószövetségi kinyilatkoztatás ténye.
Az egyház ószövetségi gyökerei.
Jézus mint a hitet eredményező és feltételező kinyilatkoztatás.
Az egyház és a pápa tévedhetetlenségének fogalma.
A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma.
A hit és a cselekvés összefüggése.
A hit mint ésszerű engedelmesség.
Kompetenciák
Esetelemzés A vallásos élet értékének, az egyházhűségnek bemutatása, értelmezése. A missziós tevékenység fontossága. Különbségtétel ökumené és szinkretizmus között. Mások megértésének, tiszteletének, elfogadásának alapja a krisztusi szeretet.
Állásfoglalás, a vélemény indoklása.

CsatolmányMéret
hittan_erettsegi_vizsga_leiras_es_kovetelmenyek-ok.doc112 KB